Hány magyar él még Hunyad megyében? A legutóbbi – 2002-es – népszámlálás 25 ezer körüli számot mutatott ki. Azóta folyamatosan csökken a szórványmagyarok száma. A temetések száma meghaladja a születésekét, szinte valamennyi egyházközségben. Déván, Vajdahunyadon és környékükön lévő településen, néhány magyar faluban él a Hunyad megyei magyarság legjelentősebb része. A dévai belvárosi római katolikus egyházközösségben 4 esküvő, 13 keresztelő, 27 temetés volt 2008-ban, a dévai csángótelepi római katolikus egyházközösségben 25 esküvő, 22 keresztelő és 27 temetés, a dévai református gyülekezetben 5 keresztelő, 22 temetés, a dévai unitárius egyházközségben 2 temetés volt, keresztelő egy sem. A csernakeresztúri római katolikus egyházközségben 8 keresztelő és 14 temetés volt, a hozzátartozó Piskitelepen keresztelő nem volt, csak 6 temetés. A piskitelepi reformátusoknál 1 keresztelő, mellett csupán 2 temetés volt. Az ide tartozó Haró faluban a 2 temetésre 4 keresztelő jutott! Sajnos ez kivételnek számít. A vajdahunyadi római katolikusok 30 keresztelőt, és 33 temetést tartanak nyilván 2008-ban. A vajdahunyadi református egyházközösségben 5 keresztelő mellett 29 temetésre került sor, a vajdahunyadi unitárius egyházközségben csak 1 temetés volt. A rákosdi református egyházközségben: 2 keresztelő, 2 temetés. Az ide tartozó Hosdáton egyetlen keresztelőre 4 temetés jutott, Alpestesen, pedig 3 temetés volt. A megyén belüli szórványban sem jó a helyzet. A szászvárosi római katolikus egyházközségben 2 keresztelő, 2 temetés, a szászvárosi református egyházközségben 1 keresztelő, 3 temetés, az ide tartozó Lozsádon egyetlen temetés volt. A pusztakaláni római katolikusnál 2 keresztelő, 11 temetés, az egyházközséghez tartozó hátszegi katolikusoknál 2 keresztelő, 4 temetés, a hátszegi reformátusoknál az egyetlen keresztelőre 3 temetés jutott. A petrozsényi római katolikus egyházközösségben 24 keresztelőt, 47 temetést, a petrozsényi reformátusoknál 6 keresztelőt, 26 temetést, a petrozsényi unitáriusoknál 2 keresztelőt és 5 temetést regisztráltak. A petrillai reformátusoknál 1 keresztelő és 4 temetés volt. A vulkáni római katolikus egyházközösségben 18 keresztelő és 23 elhalálozás, a vulkáni reformátusoknál 3 keresztelés és csak 2 temetés volt. A lupényi római katolikusoknál 44 keresztelő és 42 temetés történt, a lupényi reformátusoknál 6 keresztelő és 16 temetés, a lupényi unitárius egyházközségben 1 keresztelő és 5 temetés volt. Hunyad megyében az elhunytak szinte kivétel nélkül magyarok, míg az esküvők gyakran vegyesek, s gyakran vegyes családokból származó, vagy magyarul egyáltalán nem beszélő szülők gyermekeit keresztelik. /Chirmiciu András: Tovább fogy a Hunyad megyei magyarság. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./
2009. július 14.
Bár Vajdahunyadon évente közel harminccal apad a református gyülekezet lélekszáma, Zsargó János, az egyházközség fiatal lelkésze a feladás helyett nagyméretű építkezésen gondolkozik. A parókia hátsó udvarán épül az új paplak. A régi épületet vendégfogadó házzá fogják alakítani. Az évi 5-10 keresztelő mellett 30-40 temetés van. Jelenleg ezer lelkes a vajdahunyadi gyülekezet. A református fiatalok közel kilencven százaléka vegyes házasságot köt. Ugyanakkor a fiatalok jelentős része az egyetem elvégzése után nem tér vissza szülővárosába. Nyaranta legalább 15-20 magyarországi csoportot kísér végig idegenvezetőként a tiszteletes, akik a vajdahunyadi várat nézték meg. A tavaly felújított és vendégszobákkal kibővített gyülekezeti házban 17 személynek biztosítható szállás. /Theiss Eliza: Új parókia, vendégház, öregotthon Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./
2009. augusztus 15.
A régi vajdahunyadi református gyülekezetben (összlétszám 1020 lélek) az utóbbi másfél hónapban élénk tevékenység zajlott. Június utolsó és július első napján a városban tartotta éves közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület. Az 1644-ben épült templomban tizenöt ifjú lelkészt szenteltek, míg a vár Bethlen-termében a közgyűlés tartotta munkálatait. Nyár elején megkezdődött a papilak telkén az új lelkészi lakás építése. Augusztus 2-án, istentisztelet után a nagyváradi Tálentum együttes egyházi zenével, zsoltárfeldolgozásokkal örvendeztette meg a gyülekezetet. A gazdag tevékenység Zsargó János vajdahunyadi lelkipásztor és a presbitérium odaadó munkájának köszönhető. /Kun Árpád, nyug. ref. lelkipásztor: Vajdahunyad. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
